A környék

A Kövér Egér Tanya Kulcsosház olyan környéken van, amit az arra járó sohasem felejt el. Hegyek, völgyek, erdők, mezők, források ölelésében fekszik.

A szép tájat, a változatos felszíni képződmények teszik vadregényessé. Olyan gazdag és mozaikos az élővilág itt, hogy kis Magyarországnak is hívjuk, mert közepes/rövid túrák során is annyi féle élőhelyet láthatunk, mintha bejártuk volna Magyarország nagy részét.

A közvetlen környéken 657 virágos növényfajt írtunk össze, ami attól érdekes, hogy a hazai flórában jelenleg mindegy 2350 virágos növényfajt tartanak számon. Ezt a figyelemre méltó eredményt még az emeli a puszta számok fölé, hogy az itt leírt növények több mint a fele gyógynövényként használatos/ismert. Szalai Miklós halimbai esperes (aki gyógyfüves esperes néven híresült el) nyomdokain ma is a hétköznapok része az itt élő festő és gyógynövények gyűjtése, feldolgozása, akár csak a gyógynövény ismereti túrák. A gyógyfüves esperes szerint hazánk a kedvező közép-európai és növényföldrajzi fekvése, valamint szélsőséges időjárása miatt edzettebbek, sokszor tartalmasabbak növényeink a „kelet és nyugat” növényeinél. S a környék növényei bizonyítottan a hazai átlagon is túlmutatnak beltartalmi értékekben. Ami természetesnek tűnik, ha valaki beleszagol egy itteni rét, legelő, kaszáló, erdő levegőjébe és tovább engedve a városból hozott babiloni nyüzsgést a testéből, leül egy kicsit átadva lényét a hely szellemének. Miklós bácsi gyűjtőútjai során összegyűjtött gyógynövényekből, világhírű teakeverékeket is készített, velük szerte a világban gyógyította az embereket. Ma is élnek volt segítői őrizve a tudást.

Így hallottuk gyermekkorunkban, lelkünkkel, szívünkkel hisszük, tudjuk, meséljük:

„Süsü mosolyogva állt az apja elé, egy feje vidáman ragyogott, meg piroslott, mint az alma. Majd így szólt:

– Megjöttem! – Látom! – morgott az apasárkány első feje. – Mit csináltál az ellenségemmel?! – dirmegett a második feje

– He?! – dörmögött a harmadik feje, mivel egy kicsit nagyot hallott.

De Süsü csak állt és mosolygott.

Az apasárkányban rettenetes gyanú ébredezett.

– Megnyúztad?! – morgott az első feje.

– Porrá törted a csontját?! – dirmegett a második feje.

– He?! – dörmögött a harmadik feje.

Süsü a fejét rázta minden kérdésre. Majd összeszedte a bátorságát, és megmondta az igazat.

– Gyógyfüvet szedtem neki! Vizes borogatást raktam rá!

– Mi?! Mi?! Mi?! – kérdezte mind a három fejével.

– Beteg volt! – védekezett Süsü. – Influenza! Csak nem hagyhattam ott betegen?! De most már meggyógyult!”

Rendkívül sűrű itt az élet. Nem csak térben, de időben is. Időben is gazdag a hely, hiszen páratlan gazdag a környék fosziliákban. A egyik leggazdagabb nummuliteses kőzetet innen, a Balaton-hegyen található kőzetről nevezték el Szőci nummuliteses mészkőnek.

És akkor néhány kiragadott látni való a közvetlen környékből:

Agár-tető 511 m magas vulkanikus hegy. Forrásokkal, sziklaképződményekkel tagolt kiterjedt erdőségében csodák bújnak meg. A XIV. század elején bazaltból épült román stílusú templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. Itt a Pálos rend alapított korábban kolostort. Nem messze az Agár-tető déli részén van egy másik Pálos kolostor rom is a bakonyszentjakabi Pálos kolostor rom.

Az Agár-tetőn található 7 iható forrásából talán legjobb ízű a Király-kút vize. Megéri az a pár km-es túra a Kövér Egér Tanyától! Azon felül, hogy csodásan frissítő, jó ízű a forrás, ugyan azzal a tiszta, ősi energiákkal tölti fel a hely az embert, mint mindig, bármely évszakban vezessen is arra az utunk.

A környék népe szerint a régi időkben, a Rátóti Gyula által 1260-ban alapított Pálos Kolostor egyik szerzetese faragta ki útmutatásul az eltévedt utazónak. A szomjas kiránduló a tiszta vizű Szent Jakab forrásból olthatja szomját.

A Padragi sziklák természetvédelmi terület. A völgyfenék két oldalán látványos eocénkori sziklakolosszusok törnek a magasba.

Ez az a látvány a Cseket-hegy felől, ami nem engedi egykönnyen haza az embert

1339-ben említik először, mint újonnan épült templom. Egy Árpád-kori templomra épült, amelynek nyomai még láthatók a romok között. Az 1975-ös ásatás során a templom területén bronzkori urnasírt találtak, ezenkívül római épület maradványaira, a templomban közel száz sírra, középkori pénzérmékre és egyéb értékes leletekre bukkantak.

Az Atibor hegy tetején levő fenyves erdő a „Négyszögletű Kerekerdő”. Az Atibor-hegy a Dörögdi-medence legmagasabb pontja. A fekete fenyvesekkel borított hegyről gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre. Szép kilátás nyílik a környező dombokra és a Kab-hegyre is. 

569 db növényfaj, amiből 59 védett, amiből 1 fokozottan védett. 14 féle orchidea tömegesen virágzik a megfelelő vegetációs időszakban

E környék energetikáját, aki ismeri, mind visszajár. Nos, ez a Határ-völgyben hatványozott, itt besűrűsödik. Lenyűgöző regeneráló ereje van a helynek. Ennek olyanok is meglepetten hangot adtak, akik nem fogékonyak ez ilyenre. Itt érezni lehet a Bakony ősi időtlenségét és a Balaton-felvidék élet igenlő zsizsegését egyszerre. Itt igazán él az élő! No, de ki kell próbálni!